Esze Jenő
KIEMELT TISZTELETBELI TAG
Esze Jenő (Budapest, 1947. március 26. –) Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel, Artisjus-díjjal, Weiner Leó-díjjal kitüntetett zongoraművész, zeneszerző, zenepedagógus, a „könnyűzene elméletének atyja”, a Fantázia Szalonzenekar létrehozója.
A magyar történelem Rákóczi szabadságharcáig visszanyúló családjának leszármazottja.
Klasszikus zenei tanulmányait a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola emelt szintjének elvégzése után Kertész Kornél tanítványaként dzsesszzongoristaként folytatta.
Az Országos Szórakoztatózenei Központ Stúdiójának tanára, majd igazgatója lett, de a Rajkó Zenekar iskolájának zeneelmélet-tanára is volt.
Zenepedagógiai pályája mellett zongoraiskolai tankönyvet (Tanuljunk zongorázni tánczenét, Improvizáció), zeneelméleti tankönyvet (Zeneelmélet nem csak szórakoztató zenészeknek), szakcikkeket írt a könnyűzene művelőinek számára. Magas fokú elméleti és stílus ismerete elismeréseként több, mint 30 éven keresztül a könnyűzenészek országos vizsgaminősítő bizottságának tagja volt. A legkülönbözőbb műfajokban kérték fel zsűrizésekre. Az Országos Bárzongorista Verseny zsűrijének tagja volt, az Egri Trilla Országos Zenei Verseny, majd az Egri Cigányzenei Vetélkedő zsűrijének elnöke volt.
Zongoraművészi tehetségét a legmagasabb fokú technikai kiműveltség jellemzi. Bár a Magyar Rádió sohasem készített vele felvételeket, de több alkalommal közvetítették hangversenyeit a Bartók Rádióban – élő adásban – a Pesti Vigadóból és a Zeneakadémiáról. Két nagy sikerű zongorapárbajban is fellépett Oravecz György ill. Lengyel Zoltán zongoraművészekkel.
Fő erénye, hogy nem csak elméleti szinten tudja a könnyűzenei stílusok (dzsessz, operett, szalonzene, sanzon, táncdal, magyar nóta stb.) árnyalati különbözőségét, hanem saját maga is interpretálni tudja azokat. Ezt a képességét vette igénybe a Magyar Hanglemezgyár, amikor Pere János dalénekes klasszikus szalonzenei (Herkulesfürdői emlék) és szalon-tánczenei kíséretet (Egy régi-régi dal mesél, Fehér orchideák) egyaránt igénylő albumának hangfelvételénél rábízta a Fantázia Szalonzenekar létrehozását.
Műfaji sokoldalúságát bizonyítja, hogy a 9 tagú Fantázia Szalonzenekar létrehozása mellett több zenekar vezetője is: 8 tagú partyzenekara, az ország egyik leghíresebb együttese volt. Jazz combójával belföldön és külföldön is jelentős koncerteket tartott, de a komolyzene kedvelőinek is alakított zenekart 20 taggal Budapesti Kamarazenekar néven, melynek művészeti vezetője volt.
A Yamaha hangszergyártó cégnek két évig bemutató billentyűse volt.
Zeneszerzőként 6 dala szerepel Perczel Kováts Orsolya Ne ígérj c. CD-jén.